2011. május 27., péntek

Kólibaktérium terjeszti a járványt Németországban

Németországban nagy riadalmat okoz az Escherichia coli baktérium kiterjedt járványa, amely eddig három ember halálát okozta, és valószínűleg százakat megfertőzött. Legalább 80 ember fogyasztotta el a fertőzött élelmiszer nyersanyagában lévő veszélyes EHEC törzsét az elmúlt két hétben, és további 350 gyanús esetről tudnak. 2010-ben egész évben összesen 1000 EHEC fertőzés történt.

A mostani járvány főként a fiatal nőket veszélyezteti, és az egyik elmélet szerint fertőzött saláta terjeszti a baktériumot. Bár a halálesetek pontos okát orvosi tesztekkel még nem állapították meg, mindhárom áldozat nő, ketten 80 éven felüliek, egy pedig 24 éves volt.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az E. coli baktérium természetes módon előfordul az emberi bélrendszerben, és legtöbb törzse ártalmatlan. Az emberi szervezetbe főként fertőzött élelmiszerek, például nyers vagy rosszul átsütött darált hús termékek és pasztörizálatlan tej fogyasztásával, valamint állatürülékkel fertőzött víz és élelmiszer, illetve ételkészítés során keresztfertőzés útján juthat. Az EHEC baktériumtörzs hemolitikus urémiás szindrómát (HUS) okozhat, amely akut veseelégtelenséggel jár, és görcsök, stroke és kóma kialakulásához vezethet.

Reinhard Burger, a német Robert Koch Intézet szakértője elmondta, hogy az országban általában 50-60 HUS esetet tapasztalnak évente, a jelenlegi járvány alatt azonban már 80-ra nőtt az ilyen esetek száma. Burger hozzátette, hogy a járvány forrását egyelőre nem sikerült azonosítani, de a magas esetszámot tekintve valószínűleg még több haláleset fog bekövetkezni.

A járványügyi szakértők szerint a járvány nem jellegzetesen egy korosztályt érint, és az EHEC törzsre nem jellemző módon főként a fiatal nőket sújtja.
Susan Huggett, a hamburgi Medilys laboratórium munkatársa azt javasolja mindenkinek, hogy kerüljék az előrecsomagolt vagy előre elkészített saláták fogyasztását, amelyekben előfordulhat a baktérium. Érdemes ugyanakkor betartani a szokásos higiéniai óvintézkedéseket is, például alaposan kezek kell mosni étkezés és főzés előtt.

Forrás: Medipress.hu

2011. május 24., kedd

Bevezetésre kerül az e-kórlap és az e-recept?

Az e-kórlap és az e-recept bevezetésének legfőbb célja az, hogy biztonságosabbá és hatékonyabbá váljon a betegellátás - mondta Surján György, a Gyógyszerészeti, Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) megbízott főigazgató-helyettese.

Az e-egészségügy valamennyi informatikai rendszert magába foglalja, amely valamilyen módon segíti az egészségügyi rendszer működését. Az intézmények belső, valamint az ágazati irányítással és a finanszírozókkal összeköttetést teremtő informatikai rendszerek révén az e-egészségügy egy bizonyos szinten már Magyarországon is működik. Többségében azonban a jelenlegi informatikai rendszerek intézményekhez kötöttek, pedig a betegellátás már rég nem egy orvosnál, egy intézményben történik.

A Semmelweis Terv egyik lényeges eleme a nagytérségi ellátásszervezés megvalósítása. Ennek is feltétele, hogy a rendszer különböző telephelyein hozzáférhetőek legyenek a szükséges adatok. A cél, hogy a betegekre vonatkozó adat ott legyen elérhető, ahol a beteg tartózkodik, a háziorvosnál, kórházban, vagy a patikában. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a közelmúltban többször is hangsúlyozta, hogy az egészségügyi ágazat informatikai fejlesztései között még az idén megkezdik az e-recept kidolgozását. Surján György ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, ez egyrészt kiváltja a papírt, de a lényeg, hogy a gyógyszerköltségek kézbentartását, a gyógyszerbiztonságot és a betegek biztonságát is szolgálja majd az adatok elektronikus kezelése.

Kifejtette: vannak olyan adatbázisok, amelyek nyilván tudják tartani az együtt nem szedhető gyógyszereket. Az elektronikus rendszer azonnal figyelmeztetheti az orvost az egyidejű gyógyszerszedés problematikájára, továbbá az is kiszűrhető lesz, ha a beteg korábban ugyanarra a bajára már szedte azt a gyógyszert, de az nem hatott. Ezen felül, a szintén a fejlesztési tervek között szereplő e-kórlappal összehangolva, a gyógyszerérzékenységet is figyelembe tudja venni az orvos. Surján György arra is kitért: lehetőséget kell adni az információs önrendelkezésre is, a betegnek ugyanis jogában áll eltitkolnia például pszichiátria problémákhoz kapcsolódó gyógyszerszedését. Ebben az esetben a rendszert úgy fejlesztenék ki, hogy az orvos csak azt lássa, hogy az adott gyógyszert nem írhatja fel, de azt nem, hogy miért.
A gyógyszerkiváltásban nemzetközi szinten jelenleg kétféle működési modellt használnak. Ezek közül a magyar egészségügyi vezetés azt preferálja, amely szerint "az információt" nem a betegnek kell magával vinnie, hanem a patikában egy központi hálózatból lehessen lehívni az adatot. Egyelőre viszont nincs megoldva azoknak az esete, akik nem maguknak váltanak ki gyógyszert. Surján György szerint használható megoldás az észtek gyakorlata, amelyről a Budapesten múlt héten tartott eHealthWeek konferencián számoltak be. Észtországban működik egy nemzeti betegportál, amelyen az állampolgárok bejelölhetik, kit jogosítanak fel arra, hogy helyette átvegye a gyógyszerét. A papíralapú vény azonban így sem tűnik el végleg, hiszen arra, például a nyugdíjasoknak, továbbra is szükségük lesz, mivel az idősek többsége nem használja az internetet.

Egy másik tervbe vett elektronikus szolgáltatás az e-kórlap, amely a hagyományos papíralapú kórlap helyébe lépne, az informatikai rendszerben feldolgozhatóvá válnak az adatok, ami megkönnyíti, hatékonyabbá teszi az egészségügyi dolgozók munkáját. A betegadatok intézmények közötti hozzáférésében az egészségügyi ágazat az úgynevezett intézményközi információ rendszer modelljét alkalmazná. Eszerint az egyes intézményi nyilvántartásokat összekötnék egymással, így a korábbi, illetve más intézményben rögzített információk lekérdezhetővé válnának. Mint mondta, adatvédelmi szempontból ez kevésbé aggályos, mivel nem egy központi rendszerben tárolnák 10 millió állampolgár egészségügyi adatait, hanem a keletkezési helyén tárolt adathoz szükség esetén férhetne hozzá az, aki arra jogosult.

Az információs önrendelkezési jog egy nagyon erős jog. Ebből adódóan a betegnek joga van eltitkolnia bizonyos információkat, ez viszont több problémát is felvet. Példaként kiemelte, hogy amikor a társadalombiztosítás terhére kíván a páciens igénybe venni egy szolgáltatást, a közpénzek optimális felhasználását is figyelembe kell venni. Ennek kapcsán fontos előrelépésnek nevezte azt a közelmúltban született jogszabályt, amely lehetővé tette, hogy a háziorvos láthassa, a betege milyen szolgáltatásokat vett igénybe a tb terhére, de a vizsgálati eredményeket nem ismerheti meg.

Az e-taj (elektronikus TAJ azonosító) előkészítése még az előző kormányzati ciklusban indult el - mondta Surján György. E koncepció problémája, hogy költsége túl magas lett volna ahhoz képest, hogy induláskori eredménye csupán annyi: az orvosi rendelőben nem kell beütni egy kilencjegyű számot, hanem egy berendezés olvassa azt be. A jelenlegi egészségügyi ágazat koncepciója szerint az e-taj funkcióját a Nemzeti Egységes Kártyarendszer keretében már fejlesztés alatt álló állampolgári kártya venné át. Azt viszont hangsúlyozta: ez a kártya nem hordoz egészségügyi adatot, hanem az azonosítást szolgálja. A különböző ágazatok adatai nem lesznek összekapcsolhatóak, vagyis ha az állampolgár az adóhivatalba megy, ott nem fogják látni a taj számát.
Az e-recept rendszerének felállítása a tervek szerint már az idén elkezdődhet, így akár már jövőre bevezethetik. A többi e-egészségügyi fejlesztés kidolgozása nagyobb munkát jelent, de a GYEMSZI megbízott főigazgató-helyettese szerint pár éves távlatban ezek a rendszerek is működni fognak.

Forrás: MTI

2011. május 16., hétfő

Húzóágazat lehetne a balneoterápia - Interjú dr. Bender Tamással

dr. Bender Tamás (fotó: Spilák Zsuzsa)

Magyarország területének négyötöde alatt termálvíz van, de nincs eléggé kihasználva gyógyító ereje. A gyógyfürdők főleg mozgásszervi betegségek kezelésére ajánlja vizeiket. Kevés a tudományos kutatás a fürdőkben, nehéz meggyőzni a fürdővezetőket és a gyógyidegenforgalom szakembereit, hogy támogassák a tudományos munkát – sorolta a balneológiai szakma által megfogalmazott nehézségeket Prof. Dr. Bender Tamás, a szakmai kollégium balneológiai tagozatvezetője.

Milyennek látja szakmája helyzetét?

Eddig a reumatológiai és fizioterápiás szakmai kollégiumhoz tartozott a balneoterápia és egy szakcsoporttal képviseltette magát. Előrelépést jelent, hogy most önálló tagozatot kapott ez a tradicionális gyógymód – mondta Prof. Dr. Bender Tamás, a Budai Irgalmasrendi Kórház fizioterápiás osztályvezető főorvosa, a SZOTE egyetemi tanára

Melyek a legfontosabb megoldandó feladatok?

A Széchenyi Tervben szerepel a balneológia, kiemelten kezeli az egészségturizmust a kormány, még akkor is, ha nem mutatkozik meg a ráfordított költségekben. Magyarországnak nincs olaja, aranya, de van termálvize, az ország négyötöde alatt termálvíz van, ezt kellene jobban hasznosítani. A kollégium feladata, hogy tudományos evidence based medicine - nel legyenek alátámasztva a kezelések. Koordinálni kell a balneológia tudományos eredményekkel való alátámasztását, a kutatást és megpróbálni bevezetni az egyetemi képzést, esetleg annak fizetőssé tételét a külföldi hallgatók számára. Emellett helyre kell tenni a gyógyfürdők finanszírozását. Sarkalatos pont, hogy mennyit kap a gyógyfürdő kassza az OEP-től. Ugyanis egyre kevesebb beteg tudja megfizetni a támogatott fürdő kezeléseket.

A Semmelweis Terv keretében mit javasol a szakmai kollégium részéről?

Érdemes jobban odafigyelni a balneoterpiára hiszen anyagilag is húzó ágazat lehet a gazdaság számára. Nehéz a gyógyszergyárakkal konkurálni a kutatás támogatását illetőleg. A turizmus használja az eredményeket, de nem támogatja a kutatást. Üdítő kivétel a hajdúszoboszlói gyógyfürdő, ahol felismerték a kutatás fontosságát és nyereségükből visszafordítanak a tudományos munkákba.

A hazai fürdőket nemcsak mozgásszervi betegségekre, hanem pl. a kénes vizű fürdőket bőrbetegségekre, a sós vizű fürdőket nőgyógyászati betegségekre is használhatjuk. A gyógyvizek ivórákra alkalmazása kihasználatlan. Nehéz meggyőzni a gasztroenterológusokat, hogy végezzenek tanulmányokat s nehéz a gyógyszergyárakkal konkurálni. Inhalációs célokra is elvétve használják a gyógyvizeket, pedig kiválóak orr-melléküreg betegségekre. Más országokban élnek az ivókúrákkal, mint például Csehországban, Karlovy Varyban.

Bemutatná szakmai pályafutását röviden?

1976-ban végeztem el a Semmelweis Orvostudományi egyetemet. 1980-ban reumatológiai és fizioterápiás szakvizsgát, 1995-ben közigazgatási alapvizsgát tettem.1999 -ben megszereztem PhD fokozatot. 2004-ben habilitáltam a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. 2010-ben megkaptam az MTA doktori fokozatát.
1976 óta dolgozom az ORFI -ban, 1995-tól a központi fizioterápiás osztály vezető főorvosa, 2000-től a Budai Irgalmasrendi Kórház fizioterápiás osztályvezető főorvosa vagyok, 2002-től részállású egyetemi docens a SZOTE Ortopéd klinikán, 2005-től egyetemi tanár. 1995-től az Országos Gyógyfürdő Igazgatóság gyógyvízszakértője, 2000-2005 között külső szakértő az ANTSZ keretén belül, 2004-2008 között az Igazságügyi Minisztérium hivatalos orvosszakértője (reumatológia és fizioterápia területen) vagyok.

1979 óta részt veszek az oktatásban, 2002 óta a SZOTE- n magyar és angol nyelven is előadok medikusoknak és szakorvosoknak 2000-től Testnevelési Egyetemen humánkineziológia előadásokat tartok magyar és angol nyelven, 2007-től vezetem az akkreditált fizioterápiás doktori programot.

Több díjat kaptam, mint a Markusovszky díjat 1991-ben, a Springer kiadói nívódíját 1995-ben, a Schulhof emlékérmet 2000-ben, a Kibédi Mátyus emlékérmet 2002-ben, a Jubileumi emlékplakettet 2004-ben, a History and Actuality in Medical Hydrology-t 2008-ban.

Számos szakmai társaság tagja vagyok és több hazai és külföldi tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságában dolgozom.

Közleményem száma 106, ebből három könyv, egy jegyzet, négy könyvfejezet magyar nyelven, egy angol nyelvű könyv társszerkesztője, egy angol nyelvű könyvfejezet és egy német nyelvű könyvfejezet társzerzője vagyok.

Családjáról, hobbijáról mondana pár szót?

Feleségem és lányom közgazdász, édesapám 90 éves, ortopéd professzorként dolgozott a Semmelweis Egyetemen sok évtizeden keresztül, édesanyám 85 éves, szintén közgazdász. Szeretek sportolni, leginkább úszni. 

Forrás: eLITMED.hu
Az interjút Cászi Erzsébet készítette

2011. május 14., szombat

A leggyakoribb internetes tévhitek és a valóság a tejről

Durva tévhitek terjednek a tejjel kapcsolatban a hazai weboldalakon, ennek ellenére azért még mindig átlagosan közel 70 liter tejet iszunk egy évben. Ez azonban kevés, a dietetikusok napi fél liter vagy ezzel egyenértékű tejtermék fogyasztását tanácsolják

Többek között internetes legendákat és tévhiteket lepleztek le a szakemberek egy csütörtöki, a tejivást népszerűsítő sajtótájékoztatón. A rendezvényen az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), a Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (egykori ÁNTSZ), a GfK Hungária Piackutató Intézet és a Tetra Pak Hungária Zrt. szakemberei vettek részt.
"Gyakorló orvosként elmondhatom, hogy az internetnek legalább annyi kára van, mint haszna" - mondta el dr. Szűcs Erzsébet egészségfejlesztő főorvos, és állítása alátámasztására népszerű online életmód és női magazinokból szemezgetett állításokat, amelyeket aztán meg is cáfolt. Íme, néhány tévhit a tejjel kapcsolatban az online médiából.

1 - Tévhit: a tej hizlal.
"A tej és tejtermékek fogyasztása erősen ellenjavallt a vaj kivételével. A testkontroll diéta szerint a tej nem alkalmas emberi fogyasztásra, szervezetünk képtelen ennek a megemésztésére" - írta két hónapja egy ismert online életmód magazin.
"A valóság azonban az, hogy tejfogyasztás és aktív életmód mellett nem hogy hízunk, hanem csökken a test zsírszövetállománya" - jelentette ki dr. Szűcs Erzsébet. A szakember szerint 2 deciliter 1,5 százalék zsírtartalmú tej energiatartalma mindössze 120 kcal, ami két nagyobb alma kalóriatartalmával egyenértékű. "Ráadásul egy korábbi, hat évig tartó klinikai vizsgálat azt is megállapította, hogy a testtömeg gyarapodásának két fontos kockázati tényezője a kevés alvás és az alacsony kalciumbevitel" - tette hozzá.
Miháldy Kinga, az OÉTI dietetikusa, cáfolta azt is, hogy szervezetünk nem képes a tejet megemészteni. Tény, hogy aki felnőttként csak elvétve fogyasztja, akadhatnak problémái megemésztésével, de aki rendszeresen iszik tejet, annak szervezete hozzászokott, így nincsenek a tejjel gondjai.

2 - Tévhit: a tej csontritkulást okoz.
"...a tehéntej emésztéséhez sok kalciumra van szükség, így épp a fordított hatást érjük el a tejfogyasztással, jobb híján a csontjainkból vonja ki azt a szervezet. Innen nézve talán nem meglepő, hogy a legnagyobb tejtermék-fogyasztó országokban a legmagasabb a csontritkulás aránya" - írta egy népszerű online női magazin tavaly szeptemberben.
A valóság azonban az, hogy a tejben található kalcium segít a csontritkulás megelőzésében. "A tej ideális kalciumforrás, mert benne optimális és jól emészthető formában van jelen fehérje, tejzsír, D-vitamin, foszfor, egyéb vitaminok és ásványi anyagok" - mondta dr. Szűcs Erzsébet. A tej tehát ideális közeg, hogy a benne lévő kalcium felszívódjon, és beépüljön csontjainkba. Ezt támasztja alá az a 2002-es kutatás, amely azt találta, hogy a tejivó gyerekek magasabbra nőttek, nagyobb volt a csonttömegük és a csontok ásványianyag-tartalma.
A napi szükséges 1000-1200 mg kalcium bevitelére a szakemberek a tej mellett zsírszegény sajtok fogyasztását ajánlják.

3 - Tévhit: a tej elősegíti a rák kialakulását.
"A tej maga nem okoz rákot, de elősegíti olyan környezet megjelenését a szervezetben, ami a rákos sejtek kialakulásának kedvez" - írta tavaly decemberben egy cukorbetegeknek szóló portál.
"A valóság viszont az, hogy a rendszeres tejfogyasztás csökkenti bizonyos felnőttkori daganatos megbetegedések kockázatát, különösen a vastag - és végbélrák kockázatát" - cáfolt dr. Szűcs Erzsébet.
A daganatos megbetegedések elleni védelemben többek között szerepet játszik a tej kalcium, D-vitamin, konjugált linolsav, mirisztinsav és vajsav tartalma. De a szakemberek a védőhatás miatt a tej mellett javasolják az ásványi anyagokban rendkívül gazdag tejsavót is, amelynek itthon az elmúlt évtizedekben nem volt jó sajtója, míg Nyugat-Európában ma már egyre nagyobb népszerűségnek örvend.

4 - Tévhit: a tej szív- és érrendszeri betegségeket okoz.
"A felnőttek esetében ízületi gyulladás, szív-érrendszeri betegségek, arc- és homloküreg gyulladás, valamint a lymphoma és a rák kialakulásának elősegítése áll a bűnlajstromon" - írta tavaly szeptemberben egy ismert online női magazin.
Ezzel szemben egy 22 éven át tartó japán vizsgálat azt találta, hogy a rendszeresen tejet ivóknál 50 százalékkal kevesebb agyvérzés történt. Egy 2002-es magyar kutatás szerint a tejben lévő szfingolipid növeli a HDL-koleszterin (védő) szintet, ami a konjugált linolsavval (CLA) együtt csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
"Azt is tudjuk, hogy a kalcium a tejfehérjékkel együtt, illetve a magnézium és a kálium csökkentik a vérnyomást, a tejben lévő D-vitamin pedig gátolja az érszűkületek kialakulását" - tette hozzá a főorvos.


Milyen tejet fogyasszunk és mennyit?

A szakemberek napi fél liter tejet vagy ezzel egyenértékű tejtermék napi fogyasztását ajánlják. "Én a 1,5 százalék zsírtartalmú tejeket javasolnám, de ha valakinek legyengült a szervezete, szóba jöhetnek a nagy, 3,5 százalék zsírtartalmú tejek is" - mondta dr. Szűcs Erzsébet.
A főorvos a friss, házi, nyers tejet fejés után egy órával még ajánlja fogyasztásra, vásárolni viszont csak akkor, ha megbízható információink vannak az állatállományról. A házi, friss tejek hőkezelése elengedhetetlen, mert betegséget okozó mikroorganizmusokat tartalmazhatnak (tehát ezeket fel kell forralni).
"Tévhit az is, hogy a tartós, UHT vagy ESL-tejek tartósítószerrel készülnének" - mondta el Miháldy Kinga, az OÉTI dietetikusa. Már csak azért sem lehet ezekben a tejekben más, mint tej, mert kormányrendelet írja elő, hogy a tej kifejezés csak olyan terméken használható, amelyhez nem adtak hozzá, és nem is vontak ki belőle semmilyen összetevőt. Így a definíció szerint nem tej a "tej tartalmú ital", a "reggeli ital", a "milk drink" vagy a "tejital". Ezek a tej mellett elsősorban tejsavót tartalmaznak - ami egészségre nem káros.
Felesleges távoltartással kezelni az UHT-tejeket amiatt is, hogy nem savanyodnak meg. Ennek oka a hőkezelési eljárás, amely során a tejet olyan hőfokra hevítik, majd hirtelen lehűtik, hogy az élő mikroorganizmusok mind elpusztulnak. Mikroorganizmusok hiányában pedig nem tud a tej megsavanyodni. A pasztörizált tejek azért savanyodnak, mert a hőkezelés után még maradnak élő baktériumok a tejben.

Forrás: ORIGO

2011. május 5., csütörtök

A csecsemőtápszer növeli az életveszélyes bélbetegség veszélyét?

A donor anyatejjel táplált, extrém koraszülött csecsemőkben kisebb a nekrotizáló enterocolitis (NEC) kialakulásának valószínűsége, mint azokban, akiket a koraszülötteknek kifejlesztett, tehéntej alapú tápszerrel táplálnak – állítják a Johns Hopkins Egyetem Gyermekklinikájának kutatói.

Az anyatejet kapott 29 csecsemő közül csupán egyben alakult ki NEC, és ő is műtét nélkül felépült a betegségből. A csecsemőtápszerrel táplált 24 koraszülött közül viszont ötben jelentkezett a betegség, és az ötből négy esetben vált szükségessé a műtét. A kutatók szerint az eredmények újabb bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy érdemes a kizárólag anyatejes táplálás felé elmozdulni az extrém koraszülöttek, vagyis az 1500 grammnál alacsonyabb születési testsúlyú babák esetében.
„A NEC kockázatában, a szövődményekben és a műtét szükségességében tapasztalható jelentős különbségek a donor anyatejjel illetve a csecsemőtápszerrel táplált újszülöttek között azt jelzi, hogy az újszülött intenzív osztályokon változtatni kell a táplálási rutinon” – nyilatkozta a kutatást vezető Elizabeth Cristofalo, a Johns Hopkins újszülöttgyógyász szakorvosa.
Az anyatejet kapott csecsemők ráadásul jobban tolerálták a táplálást is, ami lehetővé tette, hogy sokkal hamarabb, átlagosan 27 nap után vegyék le őket a kiegészítő intravénás táplálásról is, mint a tehéntejes tápszert kapott újszülötteket, akik átlagosan 36 nap infúziós táplálásra szorultak. Az intravénás kiegészítő táplálást minden koraszülött esetében alkalmazzák, de ez kockázatokkal járhat, melyek közül a legsúlyosabb a májkárosodás.
Az anyatej egészségügyi előnyeit már hosszú ideje ismerik, azzal kapcsolatban azonban voltak fenntartások, vajon a donor anyatej hogyan hasonlítható az édesanya tejéhez, illetve jobb-e, mint a tehéntejes tápszer. Az új eredmények most ezeket a kételyeket is eloszlatják, és a kutatók szerint egyértelműen alátámasztják a donor anyatej egészségügyi előnyeit.

Forrás: elitmed

2011. május 3., kedd

Milyen autóvezetési hibák okozzák a fiatalok közlekedési baleseteit?

Azokat a tizenéves fiatalok által leggyakrabban elkövezett autóvezetési hibákat vizsgálta a Philadelphiai Gyerekkórház és a State Farm Biztosítótársaság által közösen végzett tanulmány, melyek súlyos, vagy akár halálos kimenetelű közúti balesetekhez vezettek.
A tizenéves fiatalokat négyszer nagyobb mértékben érintik a halálos kimenetelű autóbalesetek, mint a felnőtteket. Amerikai kutatók egy 800 autóbaleset részleteit tartalmazó reprezentatív adatbázis felhasználásával felfedeztek néhány olyan, gyakran elkövetett kritikus vezetési hibát, melyek végül balesethez vezettek.
Ezeknek az autóbaleseteknek a 75 százalékát tipikus fiatalokra jellemző, tipikus vezetési hibák idézték elő. Ezek a következők voltak:
  • 21 százalékban a figyelmes körültekintés hiánya okozta a balesetet, emiatt a fiatalok nem voltak képesek időben érzékelni és elkerülni a veszélyhelyzetet.
  • 21 százalékban a közúti viszonyoknak nem megfelelő sebesség megválasztása volt a baleset kiváltó oka, például túl gyorsan hajtottak ahhoz, hogy időben tudjanak reagálni egy vészhelyzetre, vagy a túl nagy sebesség miatt kisodródtak egy kanyarban.
  • 20 százalékban amiatt következett be az autóbaleset, mert a fiatalok figyelmét valami elterelte a vezetéstől, például megláttak valamit az út szélén, vagy mobiltelefonáltak, esetleg a rádióval babráltak.
A kutatók megállapították, hogy a környezeti feltételek, mint például a rossz idő, az autó műszakilag nem megfelelő állapota, az agresszív vezetési stílus, vagy akár az alkoholos befolyásoltság nem szerepeltek a baleseteket kiváltó elsődleges faktorok között.
Ez a tanulmány segíthet eloszlatni a tévesen kialakult mítoszt, miszerint a fiatalokat érintő autóbalesetek többsége az agresszív vezetési stílus és veszélykeresés miatt következik be - mondta Allison Curry, Philadelphiai Gyerekkórház kutatója.
A kutatás eredménye talán hozzájárulhat, hogy jobban megértsük a tizenéveseket érintő baleseteket, és megfelelő prevenciós programokat dolgozzunk ki - mondta Cindy Garretson, a State Farm Biztosítótársaság kutatója.

A vizsgálat eredményeit az Accident Analysis and Prevention című folyóiratban publikálták.

Forrás: elitmed.hu
/* */