2011. június 29., szerda

Vegyetek be egy kis A-vitamint! - szemle az A-vitamin fontosságáról

Azzal talán minden ember tisztában van, hogy az A-vitamin mennyire fontos az egészséges életműködéshez. Azt azonban már kevesebben tudjuk, hogy mennyi életfolyamatban van szerepe: erősíti a látást, az immunrendszert, segíti a növekedést és a fejlődést. Erőt ad a bőrnek a természet káros hatásai elleni védekezésben.

Na, de vajon hogy zajlik az A-vitamin felszívódása és feldolgozása a szervezetben?

Erre a kérdésre adja meg a választ dr. Pásztor Viktória szemléje, melyet a következő linken lehet elolvasni.

Elérése: http://www.elitmed.hu/ilam/hirvilag/a_vitamin_anyagcsere_naprakeszen_7764/

2011. június 22., szerda

A pszichedelikus élmény pszichológiai megközelítései: James, Maslow és a transzperszonális pszichológia - Szummer Csaba tanulmánya

Ezúttal a pszichológia és a pszichedelikus szerek iránt érdeklődő hallgatóknak és látogatóknak szeretnék némi segítséget nyújtani. A minap akadt meg a szemem Szummer Csaba cikkén, amely kellően részletes ugyanakkor figyelemfelkeltő e témában.
Szummer Csaba e cikkében röviden (5 oldal) összefoglalta "a pszichedelikus élmény néhány fontos pszichológiai"[1] megközelítését. A cikk hasábjain elolvashatjuk Maslow William James valamint Donald Davidson elképzeléseit, élményeit, tapasztalatait e témában.

A cikk elérése: Szummer Csaba: Pszichedelikus élmény pszichológiai megközelítései

A cikk elolvasásához regisztrálnunk kell magunkat az eLitmed.hu oldalon.

A cikk absztraktja elérhető: ITT

[1]Szummer Csaba: A pszichedelikus élmény pszichológiai megközelítései: James, Maslow és a  transzperszonális pszichológia: első rész. In.: Lege Artis Medicinae, 21. évf. 5. szám (2011). p. 404

2011. június 13., hétfő

Stroke - a Magyar Stroke Társaság hivatalos honlapja

A Stroke világszerte vezető helyet tölt be a morbiditási és halálozási okok listáján. A stroke Európában egyre nagyobb számban okozója a demográfiai és egészségügyi elváltozásoknak. Évente sok ezer ember hal bele vagy lesz örök életére rokkant. Pedig a stroke elkerülhető lenne, ha odafigyelünk egy, s más dologra.

Mai elemzésem témája egy stroke-kal foglalkozó weboldal és adatbázis lesz.

A Magyar Stroke Társaság weboldala


Nyelve: magyar

Típusa: híroldal és adatbázis

A stroke-ot (szélütést, gutaütést) kapott betegek ellátása, a betegség kezelése több orvosi szakterület együttes feladata: részt vesznek benne neurológusok, belgyógyászok, idegsebészek, érsebészek, családorvosok és a rehabilitáció területén működő szakemberek s emellett alkalmanként más szakágazatok képviselői is. A különböző szakterületek képviselőinek összehozása, a párbeszéd kialakítása és ezáltal a betegek ellátásának javítása az egyik legfőbb célja és feladata az 1992-ben megalakult Magyar Stroke Társaságnak.
A Társaság megalakításának egyik fő célja volt a stroke kezelésében résztvevő szakemberek és szakterületek összefogása, a stroke, mint interdiszciplináris betegség kezelésének fejlesztése, javítása. A Társaság másik célkitűzése magas színvonalú szakmai programok összeállítása, amelyek magukban foglalnak továbbképzéseket, tudományos konferenciákat és üléseket. Ezek közé tartozik az évente megrendezésre kerülő országos konferencia.

Az oldal felépítése egyszerű és jól átlátható. A fejléc alatt elhelyezkedő menüsorból minden fontos információt elérhetünk. Érdemes végig böngészni a menüpontokat, mivel lenyíló menükkel van dolgunk, s a főcímek alapján nem biztos, hogy minden fontos elemet azonnal kiszúrunk.

Ez a menüpont a Betegeknek és családtagjaiknak szól. Azoknak, akik már átestek rajta, vagy még csak a kezdő jeleit vélik felfedezni magukon.
Kiemelendő a Vészhelyzetben almenüpont, mivel ebben három gyors módszert sorolnak fel, amellyel kiszűrhető, ha valaki agyvérzést kapott vagy kaphatott.
A Stroke Nap menüpontban a 2008, 2009, 2010, 2011-es Stroke Nap programját olvashatjuk el, valamint ihletet meríthetünk a felhívások plakátjaiból.
A Stroke Kampányok menüpontból a Magyar Stroke Társaság 2009-es, 2010-es kampányáról találunk tudnivalókat. Elsősorban egy szép hosszúra sikeredett bemutatót, összefoglalót. Ha a lap aljára ugrunk, ott további érdekességeket találhatunk a kampányokról: sajtóközlemény, betegtájékoztató, szpotok, kreatívok, megjelenések.
A Civil szervezetek részben magyarországi segítő és felvilágosító, szűrő tevékenységet folytató szervezetek elérhetőségeit és bemutatkozásait találjuk. Lásd: Afázia Egyesület.
A Stroke Centrumok fülben a magyarországi gyógyító- és kezelőhelyeket találhatjuk meg megyék szerinti sorrendben. A központokat kiválaszthatjuk listáról vagy a lap tetején fellehető Magyarország térképre kattintva.

Rólunk: 
  • Hírek,
  • A Társaságról,
  • Sajtófigyelő,
  • Súgó,
  • Web-térkép,
  • Jognyilatkozat és adatkezelés
Ebben a menüpontban a Hírek rész érdemel kiemelkedő figyelmet. A szekció magáért beszél, itt friss híreket olvashatunk, a stroke-kal, mint betegséggel, illetve a társaság életével, működésével kapcsolatban. Érdemes végig böngészni az archívumot, sok hasznos dologra rá lehet így bukkanni.
Fontos még a Sajtófigyelő szolgáltatás. Itt a magyarországi híroldalakról, tudományos oldalakról, napi-, heti- és havi magazinokból, tévéadásokban elhangzott tudnivalókról gyűjtik össze a lehető legteljesebb mértékben a stroke-kal kapcsolatos információkat.

Orvosoknak:
  • Tagság – az én MST-m,
  • Vascularis Neurologia folyóirat,
  • Stroke Guideline,
  • Távoktatás – Akut stroke kezelés,
  • Stroke Centrumok,
  • Pályázatok – továbbképzések,
  • MST e-Hírlevél Archívum,
  • Linkek
Ebből a menüpontból érdemben fontosak:

Vascularis Neurologia folyóirat. A szerkesztési elképzelésnek megfelelően, mind az alapkutatás, mind a klinikum képviselői megjelenéshez jutnak a lapban. Rövid esetismertetésekkel, könyv- és cikkreferálásokkal találkozni a lap hasábjain. A szaklap teret ad azoknak a szakmát érintő egészségpolitikai kérdéseknek, amelyek széleskörű érdeklődésre, közös vélemény kialakítására, állásfoglalásokra adnak lehetőséget. Így például a vascularis neurologus ráépített szakorvosi képesítés ügyével, minden stroke-részleg lízis végzésére való akkreditálásának kérdésével.
A cikkek lapszámonként tekinthetők meg. Regisztráció nélkül csak a megjelent cikkek címét, szerzőit és összefoglalását olvashatjuk el. Amennyiben MST tagunk vagyunk (regisztráljuk magunkat); a teljes cikket is megtekinthetjük és le is tölthetjük PDF formátumban.
FONTOS! A teljes cikkek a nyomtatott változat megjelenését követő 6 hónap elteltével, felhasználói adatokkal történt bejelentkezés után érhetőek el elektronikus formátumban.

Stroke Guideline. Dokumentum adatbázis, amely a Stroke világában segíti az eligazodást. Ajánlott minden, e témában kutató felhasználónak. A dokumentumok regisztráció nélkül, ingyenesen elolvashatóak vagy letölthetőek.

Távoktatás – Akut stroke kezelés. Ebben a szekcióban egy 2010-es távoktatási lehetőségről olvashatunk. Érdekes lehet egyszer átfutni, sajnos a tananyagba nem tekinthetünk bele. 2011-es indításáról jelenleg nem tudni semmit.

MST e-Hírlevél Archívum. Azt találhatjuk itt, amit a neve is mutat. Az archívum csak regisztrációt követően érhető el.

A Linkek menüpontban hasznos oldalak elérését találjuk. Érdemes végig nézni; sok hasznos magyar híroldalra és adatbázisra mutatnak a linkek.

Kongresszusok. Ez a szekció kiemelt szerepet kapott. Külön főmenüből érhetjük el a MST által rendezett kongresszus leírásait. 2009-ben rendeztek először konferenciát, azóta minden évben megtartják a maguk gyűlését. 2011-ben még nem került rá sor, mivel szeptember végén, október elején kerül majd megrendezésre. A kongresszusról minden hasznos és fontos információt megtalálunk ebben a menüpontban.

Dokumentumok. Na itt aztán rengeteg, rengeteg dokumentumhoz férhetünk hozzá. Természetesen mindegyik valamilyen módon kapcsolatban áll a stroke-kal.
8 témakörben kereshetünk. 1 – Általános, 2 - Szakmai információk, 3 - Rendezvény információk, 4 - MST e-Hírlevelek, 5 - Stroke Guideline, 6 - Stroke Nap, 7 - Stroke Kampány, 8 - Boehringer Ingelheim

Mindegyik témakörben találunk hasznos információkat. Sajnos nem mindegyik szekció érhető el ingyenesen, regisztráció nélkül. Szerencsénk, hogy a Stroke Guideline részt elérhetővé tették bárki számára. Egy ilyen alapítvány és oldal - mint a MST – főképp a megelőzésre és a gyors reakcióra fekteti a hangsúlyt, így tényleg célszerű volt ezt a szekciót nyílttá tenni.

Fontos! A dokumentum menüpont alján található a régebbi archivált dokumentumok elérését biztosító link. Érdemes ezt is átböngészni, mert szintén hasznos információkat kaphatunk.

Néhány tipp a dokumentumok megnyitásához, olvasásához:

A dokumentumok az alábbi szempontok szerint rendezhetőek, ha a táblázat fejlécében található kis nyilakra kattintunk:
  • a publikálás dátuma (alapértelmezett rendezés: a legfrissebb dokumentum található legfelül)
  • a dokumentum neve (ABC-sorrend)
  • a file kiterjesztése (doc, ppt, xls stb.)
  • a file mérete

A dokumentumok megtekintéséhez több lehetőség közül is választhatunk.
  • Ezen az oldalon belül nyithatjuk meg a dokumentumot, ha a nevére, vagy a név mellett lévő kis lefelé mutató nyílra kattintunk.
  • Új ablakban nyithatjuk meg a dokumentumot, ha a neve előtt álló kis ikonra kattintunk.
  • A DOC, PPT, RTF, ZIP, PDF, XLS stb. dokumentumokat letölthetjük saját gépünkre, ha JOBB egérgombbal a dokumentum neve mögötti oszlopban levő file-típust szimbolizáló kis ikonra kattintunk. Ezt követően válasszuk a "Mentés másként" parancsot ("Save Target As").
Összegzés

Az MST oldala nagyon informatív. Rengeteg adatot találhatunk a stroke-ról. Megelőzést, felismerést, gyógyítást tekintve. A weblap híroldalként és adatbázisként is üzemel, érdemes minden előnyét kihasználni. Egyes szekciókhoz regisztráció szükséges, ám az ingyenes részek miatt is megéri használni.

Értékelés: 19/25
Ingyenesség: 4/5
Frissítés gyakorisága: 5/5
Egyéb szolgáltatások: 3/5
Elérhető folyóiratok száma: 2/5
Használhatóság: 5/5

2011. június 7., kedd

Instant kultúra: gyógyszert a betegnek!

Interjú Buda Bélával

– Ez a mű, Az elme gyógyítása, mérföldkő és összegzés; egy tudományterület definiálásának, történetének és anomáliái mélyreható elemzésének sajátos egyvelege. Egyes hozzáértők szerint korszakos jelentőségű, melyhez hasonló alkotás nem született az utóbbi időben. Vitairatnak szánta vagy ellenállhatatlanul feszítette már a mondanivaló?

– A könyv megírásában három motiváció fonódott össze. Egyik a pszichiátria elméleti és gyakorlati problémáinak megbeszélhetetlensége, ez ellen lázadtam, és párbeszédet, vitát próbáltam kezdeményezni. A másik a viselkedészavarok oki összetevőinek és terápiájának tudományos ellentmondását szerettem volna feltárni. Ez nem sikerült, már csak azért sem, mert ezt sokkal nagyobb terjedelemben lehetett volna megírni, és erre nem találtam volna kiadót. A harmadik, és talán döntő motiváció: bemutatni ezt a sajátos szakterületet az értelmiségi közvéleménynek. Erre volt kiadói érdeklődés. Azt nem tudom, milyen értéke, jelentősége lesz a könyvnek, ez az olvasói reakciókból fog kiderülni. Ha kiderül, hogy sokan értik, amit mondani akartam, és ha ez hatást gyakorol, vagyis szakmai kommunikációt vált ki, akkor talán érdemes volt megírni.

– A pszichiátria az utóbbi időkben a betegségekben a biológiai kórokokra és mechanizmusokra koncentrál, és a gyógyszeres kezelésben hisz elsősorban. Valóban megtörtént a pszichoterápia trónfosztása vagy csak időszakos kisiklásnak vagyunk tanúi?

– Lényegében ez a sajátos meghasonlás feltárása volt a könyv megírásának indítéka is. A biológiai pszichiátria bízik abban, hogy valamilyen genetikai vagy neurotranszmissziós felfedezés előbbre viszi a megalapozott nozológiát, illetve közben a gyógyszerek továbbra is fogynak, a pszichiátriai szerek költségvolumene a legnagyobb például nálunk, és dinamikusan növekvő. Én nem látok komoly új tendenciát a fejlődésben, vagy akár ígéretes új szer felbukkanását sem tapasztalom.

– A pszichiátria a múlt század nyolcvanas éveiben járt sikereinek csúcsán, írja könyvében. Kodifikálták a diagnózisok kritériumait, és ezzel együtt a bajok is elkezdődtek, gyakran túlságosan kitágították a diagnosztikus kategóriákat, a depresszió például valóságos „kisgömböc” lett, ami minden mást elnyelt…– írta. Milyen tendenciák figyelhetők meg jelenleg ezen a téren.

– A könyvben erről úgy írtam, hogy a nyolcvanas években a pszichiátria biológiai tudományként és teljesen orvosi szakágként definiálta önmagát. Az évtized végére, de még inkább a kilencvenes évekre ez teljesen sikeresnek látszott. Ekkor már kijöttek a második generációs antipszichotikumok, de főleg a szerotonin visszaszívódását gátló (SSRI) szerek, eljött a Prozac-korszak. Az „agy évtizede” óriási kutatási kereteket vitt a neurobiológiába és azt az ígéretet hordozta, hogy a pszichiátriai betegségek agyi alapjai feltárhatók lesznek. A DSM-III megszüntette a (kétségtelenül bizonytalan) neurózis kategóriát, ekkor tágult ki a végtelenségig a depresszió, és hihetetlen széles körben adták az antidepresszánsokat minden emberi probléma kezelésére. Lényegében ezt a marketing lendületet, ezt a „megvan,megvan” hangulatot zavarta meg kb. az ezredfordulóra az „antidepresszáns és placebo” vita, de ezt még kitartóan tagadják a pszichiátria tanai, valamiféle ellenkultúrának tüntetik fel.



– Változott menet közben a depressziófelfogás?

– Ma is a szélesen értelmezett depressziófelfogás, a nagy adagban és szinte életfogytig alkalmazott gyógyszeres kezelés a divat. Ez a pszichoterápiát és a pszichoszociális kezelésmódokat háttérbe szorította. Ez ment végbe nálunk is.

– Mára megváltozott a stressz, mások a konfliktusok, más a lelki egyensúly, mint egy-két generációval korábban, és új pszichiátriai betegségek bukkantak fel, amelyek nyilván következményei a társadalmi és kulturális változásoknak, és mára a deviáns magatartásformák is pszichiatrializálódtak…lépést tud tartani eszköztára révén mindevvel a pszichiátria?

– Igen, változások vannak a modern (posztmodern – sokan azt mondják: poszt-posztmodern) ember lelki terheiben, de mentalitásában, problémamegoldó készségeiben is. Ezt főleg a humán tudományok kutatásai érzékeltetik és próbálják feltárni. Ezekkel a pszichiátria nem törődik, főleg ez a baj az egyoldalú biológiai orientációval és a betegségtani szemlélettel. Minden új problémaformát a pszichiátria ma csak betegségként értelmez és gyógyszerekkel kezel. Trauma, gyász, válság, önfeladás, feszültségek szomatizációja, a kapcsolatok intimitászavara, a kémiai és a viselkedési addikciók sokasága, a képességek és teljesítmények elégtelensége, stb. mind „medikalizálódik” illetve „pszichiatrializálódik”, vagyis a benne lévő betegségi hajlamot vagy a következményes tüneteket emelik ki belőlük, és kezelik őket, nyugtatókkal, de leginkább antidepresszánsokkal.

– Ebben a beteg is együttműködő, nem?

– Nagy baj, hogy ezt a pszichiátria nem erőlteti rá az emberekre, a mai társadalom igényli is, hogy mindenben azonnali és gyors segítséget kapjon („instant” kultúra), szinte követeli a gyógyszert. Persze, az elmúlt évtizedekben erre indoktrínálódott. Minden az emberi problémák örökletes vagy agyi alapjait emeli ki, minden arról szól, hogy a gyógyszerek hetek alatt megszüntetik a tüneti állapotokat, hogy mellékhatásuk alig van. Ma gyenge a korábban fejlődő úgynevezett pszichokultúra, amely a pszichológiai összetevőket világította meg, és ezekre kínált lélektani technikákat. Bár nagy fejlemények, erős trendek itt sincsenek, fejlődnek lélektani irányzatok, terjednek módszerek, amelyek a lélektani szemléletet és megoldási módszereket erősíthetik.

– Mely irányzatok vannak most a "topon"?

– Irányzatokról a pszichiátriában nehéz beszélni. Az uralkodó farmakopszichiátria, biológiai pszichológia mellett nincs erős, önálló irányzat. Korábban szociálpszichiátriának, most közösségi pszichiátriának nevezik azt a megközelítést, amely a betegeket természetes emberi közegükben, közösségükben tartva interdiszciplináris team segítségével (amelyben pszichológusok, szociális munkások, akár laikus önkéntesek is részt vesznek) úgy kezelik, hogy közvetlen környezetükre, különösen párkapcsolatukra, családjukra) is megpróbálnak lélektanilag hatni. Fejlesztő tréningek, pszichoedukáció, kapcsolati mediáció, családterápia, csoportterápia is használatos ilyenkor, ha kell, gyógyszer is, de ez átmenetileg, krízisek idején szokásos. A hangsúly a rehabilitáción, a felépülésen van. Szerintem ez a jövő útja. De ez a gyógyítás, a szolgáltatások átszervezését igényelné. A Heti Válasz május 26. számában a magyar gyógyszerkassza várható 120 milliárdos elvonása kapcsán arról írnak, hogy az összeg kb. negyede feketén az orvosokhoz jut, készpénz vagy utaztatások formájában. Ha ezt elvonják, még több orvos megy külföldre, írja a lap. Ha így van, sejthető lenne a közösségi pszichiátriai átalakulás orvosi fogadtatása…

– Magyarország – mely a pszichoanalízis kezdetei révén pszichiátriai nagyhatolom volt valamikor – tudja-e követni ezeket a trendeket?

– A pszichoterápiában sok új van, de mint szó volt róla, ennek nincs közegészségügyi, általános ellátási súlya. A kérdés tévedést tartalmaz, de mégis jól rávilágít a lényegre. 30-40 pszichoanalítikus dolgozott Magyarországon a két háború között, sokan külföldre mentek, és ismert szakemberré váltak. Szinte kizárólag magánpraxisban dolgoztak, az elmegyógyászat nemcsak nem vett róluk tudomást, de többségében az elmeorvosok nem is tudtak róla. Később, külföldről visszavetülve, illetve a két háború közötti magyar irodalom és szellemi élet visszatükröződése nyomán vált híressé a magyar pszichoanalitikus iskola. A pszichiátria területén a magyarokat Meduna László, a sokkterápia (először kémiai görcskiváltás) tette híressé, esetleg Nyírő Gyula, az elektrosokk radikális alkalmazása révén. De a nagyhatalom mindkét vetületben túlzás. Mindezekről könyvem bőségesen szól.

– Azt írja könyvében, hogy a legtöbb orvosi ágazatban nagyobb a szakmai demokratizmus és nyíltabb a párbeszéd a társadalommal, mint a pszichiátriában. Tapasztalatai szerint történtek-e lépések a közelmúltban a nyíltabb, konstruktívabb kommunikáció felé?

– Az utóbbi években nem változott a kommunikáció rendszere a pszichiátriában, külföldön sem, de különösen nem itthon. Ez is az egyik ösztönző volt, hogy írjak a kényes kérdésekről. Nagyon vigyáztam, hogy konstruktív módon vessem fel azokat a problémákat, amelyeket fontosnak érzek, és ne bántsak meg senkit. Ha a könyv kiváltana vitákat, siker lenne számomra. De az is, ha érté reflexiókat kapna a szakmai publikációs fórumokon, lélektanban, társadalomtudományokban is. Erre van kilátás.  



Forrás: eLitmed.hu
Az interjút készítette: Nagy Zsuzsanna
Fotó: Spilák Zsuzsa

2011. június 1., szerda

Két cikk az alvásról és pozitív hatásairól

Az alvás jó hatással van az emlékezetre

Az elmúlt években sokat foglalkoztak az alvás és az emlékezet kapcsolatával. A Massachusetts Amherst Egyetem munkatársai Rebecca Spencer pszichológus vezetésével felfedezték, hogy az alvás hatással van az összetett kognitív képességekre is, mint például a döntéshozásra.
Spencer és munkatársa, Edward Pace-Schott az első tanulmány során az érzelemvezérelt döntéshozatal és az alvás kapcsolatát vizsgálták 54 fiatal bevonásával. Megtanították őket egy kártyajátékra, amelyben játékpénzben kapták meg a jutalmukat, hasonlóan ahhoz, ahogy a kaszinókban is játszanak. Akik rendesen aludhattak, olyan pakliból húztak, ahonnan nyerő lapokhoz jutottak. Négyszer gyakrabban nyertek, mint azok, akik előtte 12 órán át virrasztottak. A szabályokat is jobban megértették. A pszichológusok szerint a szabályfelismerés gyakran a rejtett faktor a jó döntések meghozatalához.
Az alvás mindennapi szerepéről mindenki tud beszélni, de tudományos alapokra egész mostanáig nem helyezték. Spencer szerint a döntéshozatalra gyakorolt előnyös hatása valószínűleg a mögötte rejlő érzelmi vagy kognitív folyamatoknak köszönhető. „Úgy véljük, hogy a döntéshozatalra gyakorolt serkentő hatás a gyors szemmozgáson (REM) múlik, ami az alvási ciklus kreatív szakasza."
Az Amherst Egyetem tanulmánya az Iowa Fogadási Tesztet használta fel, amely a frontális lebeny funkcióját méri fel, azt a területet, ahonnan az érzelmi döntések erednek. 18-23 éves főiskolásoknak mutatták meg a játék szabályait, vagy reggel, vagy délután, de olyan röviden, hogy abból lehetetlen volt megtanulni. 12 órával később vissza kellett menniük játszani. A délutáni csoportnak alvás után, a reggeli csoportnak pedig alvás nélkül. Akik aludhattak a szabályismertetés és a játék között, előnyösebben játszottak, jobban megértették a szabályokat, mint azok, akik nem aludhattak közben.

A tanulmány a Journal of Sleep Research című folyóiratban jelent meg.

Forrás: Medipress

Az alvásdinamika és delta-homeosztázis szerepe a kognitív funkciókban

Ebben az írásban két egymással összefüggő célképzet vezetett. Egyrészt az alvásdinamika, főleg az újabb mikrostrukturális összefüggések (köztük a saját kutatásaink), és ezek agyi hálózati alapjainak ismertetése, másrészt az ezzel összefonódó homeosztatikus szabályozás és az agyi plasztikus folyamatok újonnan feltárt viszonyrendszerének bemutatása. Az ismertetett adatok abba az irányba mutatnak, hogy a NREM-alvást az ismert hosszabb távú homeosztatikus és cirkadián tényezők mellett külső ingerekkel fennálló kapcsolaton és mikroébredéseken alapuló rendkívül flexibilis instant alvásvédő rendszer szabályozza és ennek elemei ugyanakkor részt vesznek az alvási δ-háztartásban. Az alvás EEG-jelenségeinek lényegesen nagyobb hányada adódik reaktibilis elemekből, mint korábban gondoltuk. Mind az alvás előtti ébrenlétben átélt események, mind az alvás alatti szenzoros ingerek, funkció- és lokalizációspecifikusan, plasztikusan formálják az alvási δ-teljesítményt és az alvás lefolyását, amely viszont sokrétűen meghatározza a másnapi kognitív teljesítőképességet.

A teljes cikk elolvasható az Ideggyógyászati Szemle - 2011. évi 64. évf. 5-. számában
A cikk elolvasható elektronikus formátumban (PDF) az eLITMED.hu portálon,
az alábbi linkre kattintva (a cikk elolvasásához regisztráció szükséges): CIKK
/* */