Az
asztma egy krónikus légúti megbetegedés amelynek tünetei a nehézlégzés,
légszomj, mellkasi szorító érzés és a köhögés. Számos ok lehet ami
ezeket a tüneteket kiváltja a légúti simaizom (ASM) kontrakciója által.
Mint például a légúti gyulladás, légúti fertőzések, immunoglobulin E
közvetített allergiás reakciók, szennyező anyagoknak való kitettség, a
testmozgás, a stressz, a szenzoros és a kolinerg ideg stimulációja.
Az asztma legfontosabb jellemzője a csökkent tüdőfunkció, az erőltetett
kilégzési csúcsáramlás (PEF) csökkenése és az első másodperc alatt
kilégzett levegő mennyisége (FEV1).
Néhány asztmás tünet azonnal csillapítható rövid hatású β2 agonistával,
de a hosszú távú hatás gyulladáscsökkentő glükokortikoidok belégzését
követeli meg.
Az asztma világszerte 300 millió embert érint, felnőtteket és gyerekeket
egyaránt. Az élet korai szakaszában való kialakulása összefüggésbe
hozható a fejlett országokban való növekvő előfordulással.
Az asztma érdekes aspektusa hogy heterogén, az összetett jellege és az a
tény hogy az asztma egy krónikus, stabil, súlyosbodó betegség. Az
asztma lehet súlyos vagy enyhe. Az asztma súlyosbodását gyakran több
tényező váltja ki, amely működhet additív vagy szinergista módon. Ez a
komplex patogenezis kihívást jelent hogy megértsük az asztmáért felelős
sejtszintű mechanizmusokat, a genetikai hajlamokat és azonosíthassuk a
kialakulásában közrejátszó kórokozókat.
A bejegyzés további részéért kattintsatok a "További bejegyzések" linkre!