Az
asztma egy krónikus légúti megbetegedés amelynek tünetei a nehézlégzés,
légszomj, mellkasi szorító érzés és a köhögés. Számos ok lehet ami
ezeket a tüneteket kiváltja a légúti simaizom (ASM) kontrakciója által.
Mint például a légúti gyulladás, légúti fertőzések, immunoglobulin E
közvetített allergiás reakciók, szennyező anyagoknak való kitettség, a
testmozgás, a stressz, a szenzoros és a kolinerg ideg stimulációja.
Az asztma legfontosabb jellemzője a csökkent tüdőfunkció, az erőltetett
kilégzési csúcsáramlás (PEF) csökkenése és az első másodperc alatt
kilégzett levegő mennyisége (FEV1).
Néhány asztmás tünet azonnal csillapítható rövid hatású β2 agonistával,
de a hosszú távú hatás gyulladáscsökkentő glükokortikoidok belégzését
követeli meg.
Az asztma világszerte 300 millió embert érint, felnőtteket és gyerekeket
egyaránt. Az élet korai szakaszában való kialakulása összefüggésbe
hozható a fejlett országokban való növekvő előfordulással.
Az asztma érdekes aspektusa hogy heterogén, az összetett jellege és az a
tény hogy az asztma egy krónikus, stabil, súlyosbodó betegség. Az
asztma lehet súlyos vagy enyhe. Az asztma súlyosbodását gyakran több
tényező váltja ki, amely működhet additív vagy szinergista módon. Ez a
komplex patogenezis kihívást jelent hogy megértsük az asztmáért felelős
sejtszintű mechanizmusokat, a genetikai hajlamokat és azonosíthassuk a
kialakulásában közrejátszó kórokozókat.
A bejegyzés további részéért kattintsatok a "További bejegyzések" linkre!
A mikroorganizmusok és az asztma kialakulása
A higiéniai hipotézis: rögzíti a gyakori fertőzéseknek való kitettség
fontosságát (különösen a baktériumok, a különböző paraziták).
Gyermekkorban a környezeti mikrobiótának való kitettség erősen társul az
immunrendszer egészséges éréséhez, illetve véd az asztma kialakulása
ellen a későbbi életszakaszban is. Azon népességcsoportoknál akik diverz
mikrobiális környezetben élnek az asztma előfordulása alacsonyabb,
azon környezetben élő lakosoknál ahol a mikrobiális sokszínűség kisebb,
ott az asztma előfordulási gyakorisága magasabb. A higiéniai hipotézist
egereken végzett kísérlet támasztja alá, ahol az egereket intranazális E.coli vagy Acinetobacter lwoffii
fertőzésnek tették ki, amely mikrobák védelmet nyújtottak az allergiás
légúti gyulladásokkal szemben. Mindemellett pedig kapcsolat alakult ki
az egér, élelmi rostokat megerjesztő bél mikrobiótája és a gyulladásos
betegségek elleni védelem között. (mint pl az asztma)
Sok bizonyíték utal arra is, hogy a súlyos alsó légúti fertőzések az élet korai szakaszában (pl: RSV, Human respiratory syncytial virus vagy RVs-sel, human rhinoviruses
való fertőződés) kiújul, nehézlégzést majd asztmát diagnosztizálnak a
későbbi gyermekkorban. Mint tudjuk az RSV ssRNS-el (egyszálú RNS)
rendelkező, Paramixoviridae családba tartozó vírus. 2 év alatti
gyermekeknél jelentős kórokozó. Közel 70%-ban felelősek a súlyos
gyermekkori bronchiolitisért. Szerológiai vizsgálatok szerint az RSV
megfertőz szinte minden gyermeket még 2 éves koráig, de csak 40%-uk
mutat klinikai tüneteket. Az RVs szintén ssRNS vírus, a Picornaviridae
családba tartozik. 3 csoportba sorolhatjuk őket a nukleotid szekvencia
identitásuk alapján. RV-A, B és RV-C csoportba. A legújabb kutatások
arra következtetnek, hogy az RVs ugyanolyan jelentős az asztma
kialakulása szempontjából mint az RSV. Hogy ezek a vírusok az asztma
igazi kórokozói vagy csupán fokozott kockázatot jelentő markerek vagy
mindkettő, még nem egyértelmű és sokat vitatott kérdés. Viszont
világosan mutatja a kapcsolatot az RSV és az asztma kialakulása között a
svéd gyerekeken végzett hosszú távú vizsgálat (18 éves). A legutóbbi
vizsgálatok szerint kontroll csoporthoz viszonyítva azokat a gyermekeket
akik csecsemőkorukban RSV mediált bronchiolitisban szenvedtek 18 éves
korukra nagyobb valószínűséggel váltak asztmássá (39% szemben a 9%
kontrollal) fokozott érzékenységet mutattak egész éven át tartó
allergénekkel szemben (41% szemben a kontroll 14%-al) továbbá állandó és
ismétlődő nehézlégzés (30% szemben a kontroll 1%) alakult ki.
Egy vizsgálatban 191 palivizumab-bal
kezelt és 230 kontroll (kezeletlen) koraszülöttet tanulmányoztak 24
hónapon keresztül. A visszatérő nehézlégzés aránya 50%-kal alacsonyabb
volt a kezelt csecsemőknél.
Tartós asztma
Bronchoalveoláris lavage
(BAL) után 16s riboszómális RNS génszekvenálást végeztek tartós asztmás
betegeken és krónikus obstruktív tüdőbetegeken (COPD) és egészséges
kontroll személyeken és feltártak 5054 egyedi bakteriális szekvenciát.
Minden bronchus átlagosan 2000 bakteriális genomot tartalmazott
négyzetcentiméterenként. A patogén proteobacteria különösen a Haemophilus spp. gyakrabban fordult elő a hörgőkben asztmás vagy COPD beteg felnőtteknél mint a kontroll csoportnál. Hasonló proteobacteria emelkedést találtak az asztmás gyermekeknél is. Emellett hiányoztak a Bacteroidetes
törzs tagjai az asztmás betegeknél a kontrollcsoporthoz képest sugallva
ezzel a kommenzalisták potenciális szerepét, valamint a kórokozók
szerepét az asztma befolyásolásában.
Az invazív pneumokokkusz fertőzés (IPI) okozóját a közönséges Streptococcus pneumoniae-t
szintén összefüggésbe hozták az asztmával. Tartósan beteg asztmás
felnőtteknél bebizonyosodott, hogy nagyobb gyakorisággal hordoznak S. pneumoniae-t és azt is kimutatták, hogy az IPI rizikófaktora az asztmának felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt
Atópiás (allergiás) asztma
Az atópiás asztma a leggyakoribb formája az asztmának és gyakran jellemezhető bronchoalveoláris lavage (BAL) vizsgálattal és a köpetben található eozinofil sejtek segítségével. Aspergillus fajhoz tartozó fonalasgombák, Alternaria, Cladosporium, Penicillum és Didymella nemzetségek (az Ascomycota törzsből) olyan spórákat termelnek amelyek allergénként működhetnek, ami asthma bronchiale kialakulásához vezethet atópiás egyéneknél. Összehasonlító genomikai vizsgálatok allergénként működő fehérjéket azonosítottak 22 gombafajnál, amelyek közül a legtöbb mindenhol megtalálható a környezetünkben, és általánosan elterjedtek a magvaknál és a gabonaféléknél. A spórák kibocsátását befolyásolják a környezeti tényezők mint az évszakok, a páratartalom a csapadék és a hőmérséklet. Sok gombás aeroallergén bőségesen megnövekedik nyáron a pollen szinttel együtt, és már azt is kimutatták, hogy számukat tovább növelik a nyári viharok és a villámcsapások is. Sőt, a gombás aeroallergéneket összefüggésbe hozták asztma járványokkal is, amely előfordulhatott a nyári villámcsapások következtében. A spórák aeroszolizálódtak és fragmentálódtak, finomabb részecskék termelődtek, így könnyebben utat találtak az alsó légutakban.
2012-09-13-án
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése