Az elmúlt években sokat foglalkoztak az alvás és az emlékezet kapcsolatával. A Massachusetts Amherst Egyetem munkatársai Rebecca Spencer pszichológus vezetésével felfedezték, hogy az alvás hatással van az összetett kognitív képességekre is, mint például a döntéshozásra.
Spencer és munkatársa, Edward Pace-Schott az első tanulmány során az érzelemvezérelt döntéshozatal és az alvás kapcsolatát vizsgálták 54 fiatal bevonásával. Megtanították őket egy kártyajátékra, amelyben játékpénzben kapták meg a jutalmukat, hasonlóan ahhoz, ahogy a kaszinókban is játszanak. Akik rendesen aludhattak, olyan pakliból húztak, ahonnan nyerő lapokhoz jutottak. Négyszer gyakrabban nyertek, mint azok, akik előtte 12 órán át virrasztottak. A szabályokat is jobban megértették. A pszichológusok szerint a szabályfelismerés gyakran a rejtett faktor a jó döntések meghozatalához.
Az alvás mindennapi szerepéről mindenki tud beszélni, de tudományos alapokra egész mostanáig nem helyezték. Spencer szerint a döntéshozatalra gyakorolt előnyös hatása valószínűleg a mögötte rejlő érzelmi vagy kognitív folyamatoknak köszönhető. „Úgy véljük, hogy a döntéshozatalra gyakorolt serkentő hatás a gyors szemmozgáson (REM) múlik, ami az alvási ciklus kreatív szakasza."
Az Amherst Egyetem tanulmánya az Iowa Fogadási Tesztet használta fel, amely a frontális lebeny funkcióját méri fel, azt a területet, ahonnan az érzelmi döntések erednek. 18-23 éves főiskolásoknak mutatták meg a játék szabályait, vagy reggel, vagy délután, de olyan röviden, hogy abból lehetetlen volt megtanulni. 12 órával később vissza kellett menniük játszani. A délutáni csoportnak alvás után, a reggeli csoportnak pedig alvás nélkül. Akik aludhattak a szabályismertetés és a játék között, előnyösebben játszottak, jobban megértették a szabályokat, mint azok, akik nem aludhattak közben.
A tanulmány a Journal of Sleep Research című folyóiratban jelent meg.
Forrás: Medipress
Az alvásdinamika és delta-homeosztázis szerepe a kognitív funkciókban
Ebben az írásban két egymással összefüggő célképzet vezetett. Egyrészt az alvásdinamika, főleg az újabb mikrostrukturális összefüggések (köztük a saját kutatásaink), és ezek agyi hálózati alapjainak ismertetése, másrészt az ezzel összefonódó homeosztatikus szabályozás és az agyi plasztikus folyamatok újonnan feltárt viszonyrendszerének bemutatása. Az ismertetett adatok abba az irányba mutatnak, hogy a NREM-alvást az ismert hosszabb távú homeosztatikus és cirkadián tényezők mellett külső ingerekkel fennálló kapcsolaton és mikroébredéseken alapuló rendkívül flexibilis instant alvásvédő rendszer szabályozza és ennek elemei ugyanakkor részt vesznek az alvási δ-háztartásban. Az alvás EEG-jelenségeinek lényegesen nagyobb hányada adódik reaktibilis elemekből, mint korábban gondoltuk. Mind az alvás előtti ébrenlétben átélt események, mind az alvás alatti szenzoros ingerek, funkció- és lokalizációspecifikusan, plasztikusan formálják az alvási δ-teljesítményt és az alvás lefolyását, amely viszont sokrétűen meghatározza a másnapi kognitív teljesítőképességet.
A teljes cikk elolvasható az Ideggyógyászati Szemle - 2011. évi 64. évf. 5-. számában
A cikk elolvasható elektronikus formátumban (PDF) az eLITMED.hu portálon,
az alábbi linkre kattintva (a cikk elolvasásához regisztráció szükséges): CIKK
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése