Először ültettek be patkányokba a saját sejtjeikből laboratóriumban
kitenyésztett vesét, ami gyakorlatilag ugyanúgy működik, mint egy
természetes szerv.
Az áttörés kikövezheti az utat az embereknél alkalmazható megoldások
előtt, kimeríthetetlen szervkészletet biztosítva, szükségtelenné téve a
hosszú várólistákat. Az Egyesült Államokban jelenleg évente 18.000
transzplantációt hajtanak végre, azonban 100.000 amerikai várólistán
marad. Hasonló technikákat már embereken is alkalmaztak jóval egyszerűbb
szövetek esetében, a vese azonban az eddigi legösszetettebb
mesterségesen újra alkotott szerv.
"Amennyiben ezt az eljárást fel tudjuk nagyítani emberi méretekre, a vese elégtelenségben szenvedők, akik jelenleg donor vesére várnak, azok elméletileg hozzájuthatnának egy saját igényeik szerint tenyésztett szervhez" - mondta Harald Ott, a bostoni Massachusetts Kórház patkányveséket kifejlesztő csapatának vezetője. "Egy ideális világban ezeket a beültethető szerveket a beteg saját sejtjeiből állíthatnánk elő, kiküszöbölve mind a donor szerv hiányt, mind az immunszupresszív szerek hosszas alkalmazását"
A patkányvese megalkotásához Ott és munkatársai egészséges patkányok veséit vették ki, majd egy oldattal eltávolították a natív sejteket, megtartva a szerv vázát, ami kollagénből, egy biológiailag semleges anyagból áll, így a befogadó szervezete nem veti ki magából. Ezután a csapat elkezdte a szerv újjáépítését új sejtekkel bevonva a váz felületét. Az emberek esetében ezek a sejtek a befogadótól származnának, így szinte teljes egészében saját szervként tekinthetnénk rá.
A vese összetettségéből adódóan nem lehet egyszerűen csak beborítani a sejtekkel, ezért a csapat a vese vázakat oxigénnel és tápanyagokkal feltöltött üvegkamrákban helyezte el és csöveket csatlakoztattak a vese artériák, az erezet és a húgyvezeték kiálló végeihez. Az artériákhoz és erekhez csatlakoztatott csöveken keresztül emberi őssejtek áramoltatásával bevonták a véredények falait, miközben a húgyvezetéken keresztül újszülött patkányok vesesejtjeit táplálták be, új borítást képezve a vese szűrőrendszerének labirintusában.
Sokszori próbálkozásra sikerült csak eltalálni a megfelelő nyomás szinteket a sejtek bejuttatásához, a folyamat eredményességéhez ugyanis az embriói fejlődés körülményeit kellett szimulálni. A vese összetettsége ellenére végül sikerült pontosan olyan sejt eloszlást elérni, amire a szerv különböző kamráinak szükségük volt.
A patkányvese esetében közel két hét kellett az új szerv kialakításához, aminek megfelelő a vizelet szűrése és kiürítése, a szűrésnél azonban még nem sikerült elérni a természetes vese teljesítményét. Ott meggyőződése, hogy a technika finomításával ez a funkció is javulni fog.
"Amennyiben ezt az eljárást fel tudjuk nagyítani emberi méretekre, a vese elégtelenségben szenvedők, akik jelenleg donor vesére várnak, azok elméletileg hozzájuthatnának egy saját igényeik szerint tenyésztett szervhez" - mondta Harald Ott, a bostoni Massachusetts Kórház patkányveséket kifejlesztő csapatának vezetője. "Egy ideális világban ezeket a beültethető szerveket a beteg saját sejtjeiből állíthatnánk elő, kiküszöbölve mind a donor szerv hiányt, mind az immunszupresszív szerek hosszas alkalmazását"
A patkányvese megalkotásához Ott és munkatársai egészséges patkányok veséit vették ki, majd egy oldattal eltávolították a natív sejteket, megtartva a szerv vázát, ami kollagénből, egy biológiailag semleges anyagból áll, így a befogadó szervezete nem veti ki magából. Ezután a csapat elkezdte a szerv újjáépítését új sejtekkel bevonva a váz felületét. Az emberek esetében ezek a sejtek a befogadótól származnának, így szinte teljes egészében saját szervként tekinthetnénk rá.
A vese összetettségéből adódóan nem lehet egyszerűen csak beborítani a sejtekkel, ezért a csapat a vese vázakat oxigénnel és tápanyagokkal feltöltött üvegkamrákban helyezte el és csöveket csatlakoztattak a vese artériák, az erezet és a húgyvezeték kiálló végeihez. Az artériákhoz és erekhez csatlakoztatott csöveken keresztül emberi őssejtek áramoltatásával bevonták a véredények falait, miközben a húgyvezetéken keresztül újszülött patkányok vesesejtjeit táplálták be, új borítást képezve a vese szűrőrendszerének labirintusában.
Sokszori próbálkozásra sikerült csak eltalálni a megfelelő nyomás szinteket a sejtek bejuttatásához, a folyamat eredményességéhez ugyanis az embriói fejlődés körülményeit kellett szimulálni. A vese összetettsége ellenére végül sikerült pontosan olyan sejt eloszlást elérni, amire a szerv különböző kamráinak szükségük volt.
A patkányvese esetében közel két hét kellett az új szerv kialakításához, aminek megfelelő a vizelet szűrése és kiürítése, a szűrésnél azonban még nem sikerült elérni a természetes vese teljesítményét. Ott meggyőződése, hogy a technika finomításával ez a funkció is javulni fog.
A csapat jelenleg ugyanezt az eljárást emberi vesén is megpróbálja végig
vinni, amihez elsősorban sertés vesét használnak a váz kinyeréséhez. Az
emberi sejtekkel történő benépesítéssel nincs is gond, azonban átfogó
tanulmányokra lesz szükség, hogy a sertés alkotóelemek miatt az emberi
szervezet nem veti-e ki magából a transzplantált szervet, bár más
területeken már bizonyítottak a sertés szövetek, ezért ez nem tűnik túl
nagy problémának.
Források:
http://www.newscientist.com/article/dn23382-kidney-breakthrough-complete-labgrown-organ-works-in-rats.html
http://youtu.be/5wfdhB_VyJw
http://youtu.be/5wfdhB_VyJw
(2013-04-18-n)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése