Kedves Olvasók!
Hosszú szünet után visszatér az Egészségügyi -Könyvtár blog.
A téma marad, a bejegyzések sémája viszont változik. Ezentúl nagyobb hangsúlyt fektetek majd az egészségügy hazai és külföldi mindennapjai felé, az embereket - minket - érdeklő témákra. A cikkek továbbra is megmaradnak tudományosak, az idézeteke, forrásokat továbbra is pontosan tüntetem fel, így szakdolgozatokhoz és házi feladatokhoz is fel lehet majd használni.
Üdvözlettel:
Páll Zoltán
Informatikus könyvtáros
MTA KIK
És, akkor rögtön egy érdekesség a "jövőből ":
Szervek átláthatóvá tételére alkalmas technológiát dolgoztak ki amerikai
tudósok: a módszer segítségével akár molekuláris szintű képet tudnak
alkotni a vizsgált szervek belső szerkezetéről.
Az új, angol rövidítéssel találóan CLARITY-nek (átlátszóság) nevezett
eljárással a kutatók részletes felvételt készítettek egy egér agyának
idegrendszeri huzalozásáról anélkül, hogy behatoltak volna a koponyába.
A cikk további részéért kattints a További bejegyzések linkre!
"Ép szervek tanulmányozása úgy, hogy egyszerre láthatjuk a finom, molekuláris felbontású részleteket és a teljes, egész képet. Ez már egy ideje kiemelt, de megvalósulatlan cél a biológia területén: a CLARITY-nek köszönhetően azonban most közelebb kerültünk az eléréséhez" - idézte a LiveScience tudományos portál Karl Deisseroth-ot, a kutatást végző Stanfordi Egyetem biomérnök-pszichológusát.
Hagyományosan az agy és a hozzá hasonló szervek belsejéről úgy alkotnak képet, hogy vékony szeletekre vágják azokat, a módszer azonban megsemmisíti a sejtek közötti nagy távolságú kapcsolatokat. Az új eljárás nemcsak sértetlenül hagyja a szemlére kijelölt szervet, hanem lehetővé teszi annak különböző felbontású, igen széles skálán mozgó megfigyelését.
A CLARITY lényege, hogy a vizsgált szervbe vegyületeket juttatnak, amelyek hatására a szövet szerkezete hálózatszerűen láthatóvá válik, kivéve a sejteket körülvevő zsírszövetet, amelyet virtuálisan eltávolítanak: a képen láthatatlan marad. A technológia gyakorlatilag áttetszővé teszi a szervet, amelyet minden oldalról szemügyre lehet venni. Az egyes szervrészek színesre festésére molekuláris markerek is alkalmazhatók.
A Deisseroth által vezetett csoport tagjai a módszer alkalmazásával olyan képet készítettek a kísérleti egér agyáról, amelyen nemcsak a nagy távolságú idegsejti kapcsolatokat, hanem a helyi kapcsolási köröket is szemügyre vehették, mi több, a sejti és molekuláris részleteket tanulmányozhatták. Az eljárást ugyancsak kipróbálták zebrahalak, illetve emberi agyak posztmortem vizsgálatánál.
Winfried Denk, a német Max Planck Intézet kutatója jelentős előrelépésnek nevezte az új képalkotási technológiát, mivel az lehetővé teszi majd az egészséges, illetve beteg agy működésének mélyebb megértését.
A stanfordi tudósok a Nature című tudományos magazin internetes oldalán mutatták be az általuk kifejlesztett vizsgálati módszert.
2013-04-12-n
Tárgyszavak: molekuláris biológia, CLARITY, szervek átlátszósága
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése